Blog

Láthatóan sem Izrael, sem Irán nem akar közvetlen háborút

A Közel-Kelet újabb eszkalációs spirálba került. Az Izrael által április 1-én a damaszkuszi iráni nagykövetség ellen végrehajtott támadást követően Irán közvetlenül indított katonai akciót Izrael ellen. Tel-Aviv azonban nem hagyta annyiban és közvetlen támadást intézett Irán ellenében. Fontos…

A Közel-Kelet újabb eszkalációs spirálba került. Az Izrael által április 1-én a damaszkuszi iráni nagykövetség ellen végrehajtott támadást követően Irán közvetlenül indított katonai akciót Izrael ellen. Tel-Aviv azonban nem hagyta annyiban és közvetlen támadást intézett Irán ellenében. Fontos kiemelni, hogy az akciót Tel-Aviv drónokkal, illetve robot cirkálókkal hajtotta végre, vagyis nem szárazföldi közvetlen összecsapásról van szó. Láthatóan egyik fél sem hagyja válasz nélkül a másik támadásait, azonban az is érzékelhető, hogy a felek nem szeretnék tovább eszkalálni a közel-keleti konfliktust.

Újra megremegett a világ, amikor a hírek Izrael és Irán közvetlen összecsapásáról számoltak be. A két ország kiemelt pozícióban van a Közel-Keleten. Izrael ugyan egy kis ország, azonban rendkívül innovatív gazdasággal és technológiával rendelkezik, amely képességeket egy erős hadsereggel képes kiegészíteni. Ráadásul a nyugati támogatások jelentős szereplővé emelik a zsidó államot. Ezzel szemben az iráni vezetés inkább a mennyiségre helyezi a hangsúlyt, amelynek következménye, hogy a csaknem 86 milliós ország jelentős hadsereggel rendelkezik. Ráadásul gáz és kőolajtermelése kiemelt szereplővé teszi a térségben. De leginkább két tényező miatt vált meghatározóvá a perzsa állam. Az első a geopolitikai elhelyezkedése, míg a másik az, hogy Teherán a síita iszlám világ vezetője.

Előbbinek köszönhetően könnyedén megbéníthatja a világgazdaságot, ugyanis a Hormuzi-szoros lezárásával az irániak képesek elvágni a Nyugatot és Kínát az iraki, kuvaiti, katari olaj és gáztermeléstől. Míg az utóbbi tényező lehetővé teszi, hogy Irán soft power képességek segítségével tudja a térséget befolyása alatt tartani.

 


Izrael számára Irán radikális terjeszkedése kifejezetten veszélyes. A radikális síita iszlám megjelenése Libanonban, Jemenben, Szíriában és Irakban láthatóan zavarja az izraeli vezetést. Emiatt pedig Tel-Aviv eltökélt abban, hogy gyengítse az Irán által támogatott síita milíciákat, illetve állami szereplőket. Legyen szó akár a Hezbollahról, a húszikról, vagy éppen a szíriai Aszad elnökről.

Izrael már rengeteg katonai akciót hajtott végre Irán gyengítésének céljából. Azonban a jelenlegi, damaszkuszi konzulátus elleni támadás láthatóan „kiverte a biztosítékot” Teheránban. A két ország antagonisztikus kapcsolata és a nem éppen békepárti belpolitikai erők nyomásának hatására mindkét ország vezetősége a további katonai akcióra szánta el magát. Ennek hatására pedig világszinten megjelent egy újabb közvetlen háború gondolata, amely nem érdeke sem az amerikaiaknak, sem Európának, sem pedig Kínának.

Amerikában a közelgő választások miatt egyáltalán nem hiányzik egy újabb háború. Ugyanis a térség mai napig rendkívül jelentős a nemzetközi kőolaj kitermelés szempontjából. Gondoljunk csak arra, hogy egy konfliktus hírének felmerülésére is meg tudnak ugrani az olaj árak (bizonytalansági faktor).

Érdemes kitekinteni a nemzetközi szereplők reakcióira is, ugyanis Irán a „támadásával” részben ezt próbálta feltérképezni. Vagyis Teherán az akció során tesztelhette az Izrael körül létrejött nyugati védelmi szövetség állapotát. Valószínűleg az irániak azért is lehettek magabiztosak, mivel bíztak Izrael reputációjának romlásában. Gondoljunk csak a nyugati, kínai, vagy éppen arab kritikákra.

Azonban Irán támadása egyértelműen megmutatta, hogy a Nyugat továbbra is kitart Izrael mellett, sőt még egyes regionális szereplők is Irán ellen léptek fel, mint Jordánia. Habár azt fontos kiemelni, hogy ez csakis a védelmi akciókra igaz, ugyanis a zsidó állam mögött állók támadó műveletet már nem támogatnak.

Fontos látni, hogy egyik fél sem érdekelt a közvetlen háborúban. Mindkét ország „előre bejelentette”, hogy támadást hajt végre. Továbbá alapvetően drónokkal, illetve robot cirkálókkal hajtották végre az akciókat, ráadásul kevés eszközzel. Különösen igaz ez az izraeli viszont válaszra, mivel csak néhány drón hatolt be az iráni légtérbe. Láthatóan az iráni vezetés pedig már lezártnak tekinti a konfliktust. Nagy valószínűséggel a két ország között fennálló közvetett fegyveres összecsapások fennmaradnak. Izrael tovább gyengíti az iráni proxykat a régióban, míg Irán tovább támogatja ezeket a szervezeteket.

Írta: Szabó Bence

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon